Könyvtártörténet

Szemelvények a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár történetébõl
– A kezdetektõl 1990-ig –

 

A Gyergyószentmiklóson 1764-ben alapított református iskolának mely elsõ volt a városban nem tudni pontosan, hogy induláskor volt e könyvtára, viszont az 1778-ban alapított világi jellegû iskola már rendelkezett könyvgyûjteménnyel. A város másik iskoláját a Római Katolikus Tanító Egyesületet 1842-ben alapították és 1870-ben hozták létre a könyvtárát, amelynek az állománya 1885-ben 1030 kötetbõl állt. A város polgári egyesületek könyvtárai közül elsõként a Kaszinó könyvtára jött létre 1864-ben 434 kötettel.

Az elsõ népkönyvtárak századunk elején jelentek meg. Gyergyószentmiklóson a Földmûvelésügyi Minisztérium népkönyvtára 1903-ban alakult 185 kötettel, ezt követte a Római Katholikus Ifjúsági Egyesület könyvtára, amelynek alapításkor 1903-ban 171 kötete volt. A harmadik gyergyószentmiklósi népkönyvtár, amely 643 kötetbõl állt a Székely Földmûvelési Ifjúsági Egyesület tulajdonában volt.

A trianoni békeszerzõdés után jelentõsen megváltozott a város könyvtári helyzete. A századfordulón a polgárosodással együtt indult szervezõdésnek a könyvtári kultúra Gyergyószentmiklóson. Létrejön az Ipartestületi olvasókör, amely könyvtárral rendelkezett, de létezett a Kereskedõk könyvtára is, valamint a Katolikus Leánynevelõ Intézet könyvtára és számos magánkönyvtár.

1948-ban a könyvek egy részét összegyûjtik és elégetik.

A Városi Könyvtár megalakulása és fejlõdése

A gyergyószentmiklósi városi könyvtár 1950. november 1-én, Bukarestbõl küldött 1500 kötettel. Elõször a városi mûvelõdési ház egy 12 m2 alapterületû termében kapott helyet, a könyveket megfelelõ berendezés hiányá­ban a padlóra tették. A helyiség nem felelt meg könyvtárnak, de az állomány ugrásszerû növekedése is indokolttá tette egy nagyobb helyiség szükségességét. Az új teremben volt ugyan 3 szekrény, de ez nem volt elég az állomány elhelyezésére, így a könyvek több mint felét a környezõ falvak fiókkönyvtáraiba vitték.

Az állomány és az olvasók számának folyamatos növekedése újabb költözködést igényelt. Ezért 1952 októberében a könyvtárat olyan épületbe helyezték át, ahol már 3 helyiséget kapott. Itt lehetőség nyílt arra, hogy kölcsönzőt, olvasótermet és külön raktárt alakítsanak ki. Mivel a könyvek nem szabadpolcos rendszerben voltak elhelyezve, s a könyvtárban csupán egy könyv­táros dolgozott, az olvasók kiszolgálása lassú volt. 1952 december 31-én a könyvtár állománya meghaladta a 8000 kötetet, s az olvasók száma az elõzõ évhez képest több mint ötszörösére, 284-re nõtt. Ez további két könyvtáros alkalmazását tette szükségessé, ami megkönnyítette a könyvtár mûködését, és lehetõvé tette az állomány feldolgozásának és rendszerezésének megindí­tását. A könyvtárnak szüksége volt erre, minthogy megalakulása óta nem végeztek ilyen munkát. A könyvtárosok ezt a munkát olyan jól végezték el, hogy 1953-ban a “Könyvtár a szocializmus építése szolgálatában” elnevezésû országos versenyen a könyvtár elsõ helyezést ért el. Ez az eredmény nem maradt visszhang nélkül a városi néptanács kulturális osztályán sem. 3 szekrényt, 12 széket, és 1 asztalt adtak jutalmul a könyvtárnak. A könyvállomány, az olvasó­közönség, és a kölcsönzött kötetek száma egyre nõtt.

A gyergyószentmiklósi könyvtár, amely 1958-ban regionális könyvtárrá fejlõdött, a 60-as évek elején kétszer költözött új helyre. Elõször 1961-ben, amikor állománya 20 ezer kötetbõl állt, s a könyvek már a folyosón sem fértek el. Jelentõsen emelkedett az olvasók száma, 1961-ben a 3 880 olvasó 88 ezer kötetet kölcsönzött ki. A második költözködésre 1965-ben került sor. Ezúttal olyan helyiséget kaptak a várostól, amely sokkal jobbnak bizonyult, de még mindig nem volt kielégítõ egy olyan tevékenységhez, amilyet az akkori olvasóközönség a könyvtártól elvárt. Az új helyiség a Szabadság tér 23. épület földszintjén volt, ahol a könyvtár fennállása óta elõször helyezték el a gyermekrészleget a felnõtt részlegtõl különválasztva. A gyarapodó állomány elhelyezésére hivatkozva a könyvtár kérelemmel fordult a néptanácshoz, hogy megkapja az épület emeleti részét is. A néptanács jóváhagyta a kérelmet, így a gyermekrészleg az emeletre költözött, és 1965 õszén már új helyen fogadta a gyermekeket. A szétválás szükségessé tette újabb könyvtáros alkalmazását, és 1965 november 1-tõl 4 könyvtáros állt a több mint 3 700 olvasó szolgálatára.

A gyergyószentmiklósi városi könyvtárból 1972-ben a marosvásárhelyi megyei könyvtárba szállítottak egy régi értékes mûvekbõl és kéziratokból álló 300 kötetes gyûjteményt, amely 1970-ben került a szárhegyi kolostorból Gyergyószentmiklósra, s amelynek többsége valamikor a Lázár család tulajdonát képezte. A gyûjtemény legnagyobb részét a világirodalom remekmûvei alkották, ezen kívül a család levéltárához tartozó mezõgazdasági, fakitermelési, és a birtok vezetéséhez tartozó és nyilvántartó dokumentumokat is tartalmazott. Az értékes mûvek közül meg kell említenünk a csíksomlyói ferencesrendi egyházzeneszerzõ Kájoni János életérõl és tevékenységérõl szóló könyvet, az Erdélyi Múzeum 1874 és 1947 közötti folyóirat-gyûjteményét.

A könyvtár állománya 1970-ben elérte a 34600 kötetet. Helyhiány miatt a felnõtt részlegben csupán 6000, a gyermekrészlegben pedig 5000 kötetnek jutott hely a szabadpolcokon. Ebben az évben a könyvtár 92 sajtóterméket tartott, amelybõl 5 volt gyermekkiadvány. Az olvasók száma pedig 4447 volt.

A könyvtár állományának teljes feldolgozása és katalogizálása 1971 októberében ért véget. A szabadpolcos rendszer felváltotta az addigi “raktárrendszert”, így az olvasószolgálat mellé létrejött a tájékoztatási rendszer is.

A 70-es évek közepén Romániában beindult a kulturális propaganda második hulláma. A kultúrára fordított pénzösszeg évrõl-évre nõtt. Növekedésnek indult az olvasók száma is: 1975-ben a gyergyószentmiklósi városi könyvtárnak 7374 olvasója volt, akik 121 ezer kötetet kölcsö­nöztek. Ez annak tulajdonítható, hogy a városi könyvtár 1972 után szakmai irányítása alá vonta a városban mûködõ 11 üzemi és intézményi könyvtárat is. A 95 ezres könyvállo­mány­nak több mint a fele, 53 ezer kötet az említett 11 üzemi és intézményi könyvtárban volt elhelyezve, a többi 42 ezer kötet pedig a városi könyvtár polcain és raktárában volt.

A gyergyószentmiklósi városi könyvtár 1973-ban az újonnan épült szakszervezeti mûvelõdési házba költözött. A rendelkezésére álló 356 m2-es terület több terembõl állt. A legtágasabb helyiségbe a könyvkölcsönzõt helyezték el, mellette volt az olvasóterem, egy raktárhelyiség és húsz év után már a könyvtár igazgatója is rendelkezhetett külön szobával. Az utóbbiba helyezték el a Magyarországról nem hivatalosan érkezett könyveket és folyóiratokat. Magyarországtól egyre jobban elszigetelt térség csak ily módon tudott kapcsolatot tartani a külvilággal. Új berendezéssel bõvült a felnõtt részleg: 56 fiókból álló négy szekrényt, 14 asztalt, 46 széket és 270 folyóméter polcot kapott a várostól. 1975-ben a közel 3000 kötettel gyarapodó állomány nagysága 45827-re emelkedett.

A könyvtár alapításától 1975-ig fokozottan nõtt az igény a könyvek iránt. Újabb nemzedékek kapcsolódtak be a könyvtár olvasótáborába, megnõtt az irodalom különösen a társadalomtudomány és szakirodalom iránti kereslet. A szemléltetõ tájékoztatás egyre jobban kezdett elterjedni. Így idõszerû és érdekes könyvkiállításokat, tematikus polcokat, könyvajánló jegyzeteket, bibliográfiákat állítottak össze a könyvtár dolgozói. Fokozatosan szervezettebbé kezdtek válni a könyvismertetõk, könyvszemlék és író-olvasó találkozó típusú rendezvények.

(Csergő Aliz)